"A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót neki." Elkezdtek potyogni a gesztenyék... Szeretem az őszt.

    Gesztenyék

    Méret: 80x80cm
    Technika: vászon-akril
    Ár: 185 000 Ft

    Számomra a vadgesztenye egy apró, gömbölyű „emlékhordozó”. Amikor a tenyerembe veszem és megérzem felületének hűvös simaságát, szinte gombnyomásra ütik fel a fejüket emlékek százai a lelkemben. Fontos szerepet tölt be a mindennapjaimban, végigkíséri az útjaimat, útkereséseimet. Sosem tudom megállni, hogy ne hajoljak le érte, ha elhaladok mellette az őszi utcán - minden zsebemben van legalább kettő-három, egész éven át, különböző évjáratokból. Kislány koromban egy park mellett laktunk, aktív szereplői voltak a gesztenyefák a napjaimnak. És később is… Az első festményeim egyike gesztenyéket ábrázolt. Sokáig váratott magára ez a kép, talán épp ezért.

A kép alakulása

 

Alakulnak, készülnek, gömbölyödnek a gesztenyék.... Lefotóztam a festményt a munkafolyamat jelentősebb fázisaiban, érdekes követni és megfigyelni, hogyan telik be lassan a vászon

Vissza a galériába

Gesztenyék...

A vadgesztenyének különös és fontos helye van a szívemben. Régóta készültem már erre a képre, és nagyon jól esik festeni... igazi őszi kihívás. Készítettem Nektek egy montázst a készülő festmény részleteiből és a "modellekből"