Kökény

    Méret: 100x80cm
    Technika: vászon-akril
    Magántulajdonban

    Amikor a gyerekkorba vagy fiatal éveinkbe nyúlunk vissza, és szívünknek kedves, lelkünkhöz közeli emberekre emlékezünk, az emlékképek élesek és sokszor fájók. A legapróbb mozzanat, tárgy, érzés, szín, illat is képes elindítani a lavinát. A kökény számomra egy ilyen dolog: meghatározó és kedves színfoltja volt a gyerekkoromnak, szülőfalum környezetének. Sokat barangoltam Apuval a környező réteken, erdőkben, s rendszeresen belebotlottunk. A különös színű bogyók már messziről virítottak a szikesen, ősszel és télen ünnepi díszbe öltöztették a tájat. Ellenálltak a szélnek, dérnek, hónak, csak a keményebb fagyok kényszerítették térdre őket. Ezt az ellenállást festettem meg: egy szilágyi kökénybokrot a télben.

Kökény…

„Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik.” (Csehov)