Őszi erdőt festek… A fák sárgás-vöröses lombjai között átszűrődő napsütés lenyűgöző és mesebeli, szinte lehetetlen betelni a látványával. S ahogy az őszi levelek táncolnak a szélben, az valami egészen lélekemelő...
Őszi erdő
Méret: 100x80cm
Technika: vászon-akril
Magántulajdonban
Nagyon szeretem figyelni, nyomon követni az ősz érkezésének minden apró mozzanatát. Hétvégéről hétvégére kimegyek ilyenkor a természetbe. Sétálok az erdőben, követem a sárgás-barnás-vöröses árnyalatok térhódítását. Ami messziről még zöldnek tűnik, az közelebbről nézve egyre bágyadtabb, erőtlenebb, fakóbb. A szeptember végi fák között sétálgatva folyton azon gondolkodom, milyen sokat lehet tanulni az ősztől: könnyed elengedést, alázatot, csöndes belenyugvást a megváltozhatatlanba és visszahozhatatlanba. A sárguló lombok azt üzenik: utat kell engedni a szélnek, esőnek, viharnak… mindannak, amin nem tudunk változtatni. A nyár tovatűnésén való szomorkodás helyett gyönyörködjünk inkább a lehulló színes levelek önfeledt játékában, a múlton való merengés helyett teljes szívvel éljük meg, éljük át a jelent!
A természetben...