Véletlenül bukkantam rá erre a gyönyörű helyre Visegrádnál a Fellegvár környékén barangolva, de azóta vissza-visszatérő képként jön elő a gondolataimban. Az a domboldal… a virágos rét, mögötte az üde tavaszi bokrok, fák olyan csábító, hívogató látvány volt.... Azonnal tudtam, hogy le fogom festeni.

    Visegrádi domboldal

    Méret: 100x80cm
    Technika: vászon-akril
    Ár: 600 €

    Azóta, amikor el szeretnék vonulni a világ zajától, folyton oda vágyom. Csak üldögélni csöndben az egyik fa árnyékában, gyönyörködni az ezer színű rétben, hallgatni a madarakat, magamba szívni az illatokat, nézni a kanyargó Duna vizének csillogását: nyugalom, boldogság. 100x80-as vászonra festettem...

    "Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük."

    (Mikszáth Kálmán)

Kép a falon

Visegrádi domboldal …

Nagy kedvenceim a fák, folyton visszatérő témám a vásznon. A napokban a májusi erdőben sétálgatva azon gondolkodtam, milyen hatalmas megújuló ösztönnel és erővel rendelkeznek a fák: élednek, zöldülnek, lombosodnak… évről évre, újra és újra. Csodálatosak, megállíthatatlanok - példát vehetünk róluk. Tépázza őket a szél, veri a vihar, lekopaszítja az ősz, de amikor eljön a tavasz, teljes erővel zöldellnek, hajtanak, megújulnak, növekszenek… keresik az utat a fény felé... az ég felé... a jövő felé.